A Mosoni-Duna és a Lajta folyó
térségi vízgazdálkodási rehabilitációja KEOP-2.2.1/2F/ 09-2010-0003



Zöld szám: +36 80 205 179

Projekt leírása

Nyomtatás

A Környezet és Energia Operatív Program keretén belül (KEOP-2009-2.2.1.) lehetőség nyílt komplex vízvédelmi beruházások megvalósítására. Ebből kifolyólag az ÉDUKÖVIZIG 2008 januárjában pályázatot készített és nyújtott be a Mosoni-Duna és Lajta folyó térségi vízgazdálkodási rehabilitációjára.  A Bíráló Bizottság – 2008. június 04-i döntése értelmében – támogatásra alkalmasnak ítélte a benyújtott KEOP-7.2.2.1-2008-0002 azonosító számú pályázatot.

A projekt előkészítési tevékenységei megkezdődtek.

A Mosoni-Dunára a mederképző vízhozamokhoz képest túlzott mederméretek miatt a meder egy részének elnádasodása, hínárosodása, helyenként eliszaposodása jellemző, ez elsősorban a belterületi szakaszokon okoz problémát. 

Problémaként jelentkezik, hogy az 1970-es években a Duna medersüllyedése miatt az évek jelentős részében a Mosoni-Dunába felszíni víz bevezetésére nem volt lehetőség, a folyó felső szakasza csak talajvízből kapott vízpótlást. Ennek következtében a partmenti növényzet a meder felé terjeszkedett. Az 1990-es évek közepén megkezdődött folyamatos vízpótlás hatására azonban a növényzet által összeszűkített mederszakaszok feláztak, melynek következtében nagytömegű fa dől(t) a mederbe, közlekedési akadályokat, helyi mederelfajulásokat okozva. 

A bedőlt fák, a feltorlódott uszadékok hordalékmegfogó hatása és az 1980-as évek tartós vízhiánya miatt előretörő vegetáció következtében a kevésbé markáns mellékágak lefűződési folyamata felerősödött. Különösen kisvizes időszakban a szigetek egy része félszigetnek tekinthető a mellékágakat több helyen áttöltötték. 

Mederhidraulikai szempontból speciálisnak tekinthető a Mosonmagyaróvári duzzasztómű hatásával érintett mederszakaszon problémát jelent, hogy a duzzasztott bögébe torkollik be a jelentős mennyiségű hordalékot szállító Lajta folyó, emiatt a meder jelentős mértékben feliszapolódott, feltöltődött. 

A torkolati szakaszon a Duna kis- és középvízszintjeinek süllyedése jelent problémát, mivel a Mosoni-Duna medre is beágyazódott a kis- és középvízszintek csökkentek. A kialakult kedvezőtlen folyamatokat, jelenségeket az alábbiakban foglalhatjuk össze:

• A Duna megtámasztó hatásának fokozatosan csökkenése, a Győr városi folyók szintjének leszívása jelenleg is folytatódik, tehát beavatkozás nélkül a kialakult helyzet további, regionális kiterjedésű romlásával kell számolni.

• A Duna kis- és középvízsüllyedése és a vízművek leszívó hatása miatt a “C”-variánstól nem érintett Alsó-Szigetközben is talajvízszintsüllyedés van. A korábban kettőshasznosítással üzemelő, talajvízből táplálkozó belvízcsatornákban gyakori a vízhiány, a vízi élettér összeszűkülése figyelhető meg.

• A Győr városi folyószakaszon a partvédőműveket a korábbi jellemző vízszinteknek megfelelően építették ki. A vízszintcsökkenés ezért városképi, esztétikai szempontból is rendkívül kedvezőtlen hatású, különösen a belvárosi szakaszon

További problémaként, jelentkezik, hogy a jelenlegi hidrológiai, medermorfológiai helyzetben egyre ritkábban van szükség a torkolati zsilipek nyitására, a Mosoni-Duna folyamatosan veszti el összeköttetését a hozzá kapcsolódó mellékágakkal, betorkolló mellékvízfolyásokkal és belvízcsatornákkal, melynek következtében romlik a kapcsolódó víztestek vízminősége, valamint csökken ökológiai átjárhatóságuk.

Megoldási javaslatok:

• Mosoni-Duna belterületi szakaszainak rendezése a hordalék, az árvízi, és jéglevezetési feltételek javítása érdekében tervezett beavatkozások:

• Egységes vonalvezetésű partok kialakítása, rendezéssel.

• Meder alakítása vezetőművek építésével a kitermelt anyagból

• Mosoni-Duna Mosonmagyaróvári belterületi szakaszán tervezett beavatkozások 

Egységes vonalvezetésű part kialakítása rendezéssel, meder alakítása vezetőmű és terelőmű építésével a kitermelt anyagból

Ökológiai folyosó kialakítása 

Partrendezés

Meder rehabilitációja

Szivárgó csatorna rekonstrukciója 

Árvízi terelőmű rekonstrukciója

Duzzasztó rekonstrukció

Lajta folyó alsó szakaszának rehabilitációja érdekében tervezett beavatkozások:

Meder rendezése, stabilizálása

Mosonmagyaróvári duzzasztó rekonstrukciója

Ökológiai folyosó kialakítása

Mosoni-Duna Győr belterületi szakaszán tervezett beavatkozások

Meder alakítása, burkolat lehetőség szerinti visszabontáa és átépítése, partrendezés a kitermelendő és beépítendő anyagmennyiség egyensúlyát figyelembe véve, vízközeli közcélú padka létesítése

Mosoni-Duna holtágainak és egyéb csatornáinak rehabilitációja érdekében tervezett beavatkozások:

Meder alakítása

Hallépcső, zsilip átépítése

Fenékküszöb, áteresz építése

Medererózió stabilizálása kőszórással

Vízpótló csatorna kiépítése (Feketeerdei holtág)

Püspökerdei beeresztő zsilip átalakítása

Vizes élőhelyek rehabilitációja érdekében tervezett beavatkozások:

Meder alakítása

Szigetek és szigetek mellékágainak rehabilitációja érdekében tervezett beavatkozások:

Meder alakítása

A projekt teljes beruházási költsége 6 milliárd Ft, amely tartalmazza az elszámolható kivitelezési munkák költségét, a kivitelezéshez kapcsolódó szolgáltatások költségét, a tartalékot és a vissza nem igényelhető ÁFA-t.

A projektjavaslat átfogó célja a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) fejlesztési stratégiáján belül, a vizeink jó kezelése prioritási tengelyén a komplex vízvédelmi beruházások konstrukció céljának elérése – a Mosoni-Duna teljes magyarországi szakaszán a kapcsolódó medrekkel, valamit a Lajta alsó, mosonmagyaróvári részén – miszerint:

a vízrendszer vízminőségi, - mennyiségi állapotának javítása és az ökológiai állapot fenntartása; 

vízvédelmi művek kialakítása/átalakítása;

vízvédelmi tevékenységek végrehajtása;

a vizes élőhelyek rekonstrukciója;

árvízi és belvízi biztonság megőrzése.

Ezáltal a VKI 4. cikk (1) pontjában és a 221/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet 5. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott környezeti célkitűzések teljesülése: 

a vizek állapotromlásának megakadályozása;

a jó ökológiai potenciál és a jó kémiai állapot elérése.

A projekt jelentős gazdasági haszonnal jár a társadalom számára. A figyelembe vett számszerűsített gazdasági hasznok:

életminőség javulása a projekt hatásterületén élők számára

ökoturizmus feltételeinek javulása

a projekt hatásterületén található növény és állatvilág életfeltételeinek javulása

A projekt tehát mind pénzügyi, mind gazdasági szempontból teljesíti a támogathatóság követelményeit. 

Mindezen feladatok elvégzéséhez a jelen státuszú „előkészítő szakaszban” a projekt finanszírozását az Európai Unió, társfinanszírozását az EU Kohéziós Alapja biztosítja.